Még mindig lehet találni a kitartó őszi virágokból, de már közelít a Tél. A múlt héten kinyílt néhány tő illatos hunyor itt a Mecseken, valószínűleg tavasz végéig mindig lesz virágzó példány. Ugyancsak bírja a hideget a folyamatosan virágzó foltos árvacsalán is. Ősz végére pirosodnak be a tavasszal virágzó csodabogyók. Ebben a szép időben néhány tövön megjelentek az apró kék virágaik is.
Remélhetőleg az őszi virágokból is látunk még sokáig (a Golgotai képeket a Vali készítette).
Jónás István
Évek óta tervezgetem, hogy végig kellene járni a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrát. Végre találkoztam egy vállalkozó kedvű csapattal, akik szintén szeretnék bejárni.
És végre eljött a "nagy" nap, nekivágtunk! Pécsről kora reggel indultunk, mert rövidek a nappalok és az első nap mindjárt 25 km a tervezett távolság. Az első napon az idő is csodálatos, gyönyörű napsütésben indulunk. Az első bélyegzőhelyen (Szekszárd vasútállomás) belekerül az igazolófüzetbe az első bélyegző és nekivágunk a hegyoldalnak.
A város végén, az első látnivalónál (Remetekápolna) a geocachingosok is örülhettek. Megvan ma az első láda. Szekszárd után a szőlő ültetvények mellett és kisebb erdőfoltokban haladt az út. Útközben még két geoládának örülhettünk. Az első helyiség ahol megálltunk Grábóc. Amilyen a szerencsénk sehol semmi sincs nyitva így egy jó fél órát kellett keresgélni mire kaptunk egy helyi nyugdíjasklub pecsétet. A Szerb kolostorral sem volt szerencsénk, mert be volt zárva.
Innen már csak egy óra és Szálkára érkeztünk ahol az első napnak vége van.
Másnap egy kicsit nehézkesen, de sikerült elindulni. Hosszú nap várt ránk. Az idő sem olyan verőfényes, mint tegnap. Az első kilométereken máris egy geoládát gyűjtöttünk be.
A mai első igazolás Mórágyon, ahol szerencsénkre nyitva a kocsma (ott a bélyegző). Itt megnéztük még a Mórágyi rögöt ( egy szép sziklafal, ahol természetesen begyűjtöttük az aktuális geoládát is). Innen elindultunk Bátaapáti felé. Útközben rövid pihenő a nemrég felújított Henrik-forrásnál ( Baumann József túratársunk munkája) , majd érkezés Bátaapátira. Itt e leírás szerint le kell térni 300 métert a faluba és ott lehet bélyegezni. Na, ez nem jött össze, ma mert az egész faluban semmi sem volt nyitva. Végre egy idős úr ajánlatára a falu végén egy étteremben kaptunk egy céges bélyegzőt. Ez sajnos + egy órát és + 4km-t jelentett.
Innen már a közeli Baranya határt jelző tábláig egy erősebb tempót kell diktálni, hogy minél kevesebbet kelljen sötétbe menni.
A Hessz keresztnél ért bennünket a naplemente, innen már „csak” 12 km volt hátra. Apátvarasd telepig már az elemlámpát is kellet használni. A tetejébe ez e rész mindig sáros (most is az volt). De ez már hazai pálya, így könnyen meglett a bélyegzőláda. És még 5 km és Mecseknádasdon leszünk.
40 kilométeres gyaloglás után kellet a szerencse is, mert 5 percen belül már a buszon ültünk.
Jövő héten folytatjuk!
Nagy Balázs
Meghívó
Sportkörünk ez évben december 6-7-én tartja Fehér-kúton a hagyományos Mikulás napokat.
December 7-én délelőtt lesz a Mikulás Kupa.
Idén ez lesz az utolsó alkalom a tájfutásra.
Ez évben a klasszikus szabályoktól eltérően néhány játékos elem is beépítésre kerül a pályákba, ezért kéretik a térképi és kiírási információkat „szó” szerint értelmezni. Előfordul, hogy a térképen jelölt ponton csak a doboz fellelhetőségére vonatkozó információt találjátok, vagy akár 10 m-re lehetnek egymástól pontok. Kérjük, hogy a játék tisztasága érdekében a terepen található információkat az utánatok érkezők számára is hagyjátok meg! Lehetőség lesz, előzetes jelentkezés alapján, egy szintvonal nélküli térképpel is futni a 4-es pályát, azonban ezt csak a nagyon rutinos versenyzőknek ajánljuk a terep nehézsége miatt.
Pályák:
1. Menő-Manó (szalag vadász ifjú titánok részére gyerekpálya) 3 km
2. Nyomkereső (Serdülők, idősebb szeniorok, szabadidős sportolóknak) 3 km
3. Száguldó Csiga (Ifjúságiak, fiatalabb szeniorok, felnőtt nők:) 4 km
4. Kemény Miki (Erőtől duzzadó felnőtt versenyzőknek) 5 km
Ebben a kategóriában van lehetőség szintvonal nélküli térképen teljesíteni a pályát (külön értékeljük).
A térképnyomtatás miatt csak előzetesen jelentkezetteknek!
Nevezés: Saját rajzolású kategóriákban helyszínen is.
Térkép: 1:10.000/ 5m Lyukas-hárs
Rajt és cél: Fehér-kúti kulcsos ház. (Térképrajt kb. 300 m szalagozáson)
Indulás: A házból start dobozzal 10.30 és 11.30 között, szabadon választva (Azonos kategóriáknál minimum 2 perc kihagyással). A gyerek pálya és a szintvonal nélküli térképpel indulók kivételével mindenki maga rajzolja be a pályát és írja be a pontmegnevezést (5 perc alatt). Szabadidős versenyzőknek kérés esetén segítünk.
Értékelés: SI -- Ha van SI dugókád, hozd magaddal!
Kérem, jelezzétek vissza legkésőbb december 3 szerda estig - ki és milyen pályán indulna, kér-e dugókát.
Tel: 20/4766-131 és e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,
Pécs, 2013. november 14.
Az Új Dunántúli Napló cikke a versenyünkről:
Négy kis falu húzódik meg a Jakab-hegy védelmében, Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőlős és Cserkút. Sok hasonlóságot találunk a falvak életében, ősidőktől fogva lakott helyek, Árpád-kori templomokkal. Évszázadok óta az erdő- és szőlőművelés valamint a kőfejtés biztosította a lakosság megélhetését. A vörös homokkő szinte minden porta építésénél, díszítésénél megjelenik, vonzza a tekintetét az ide látogatóknak. A múlt század második felében az uránbányászat biztosított az átlagosnál magasabb jövedelmet az itt élőknek.
Az uránbányák bezárása után új lehetőségeket kellett keresnie a lakosságnak a megélhetéshez. A gyönyörű természeti környezet, Pécs közelsége szinte kínálja a turizmus kiaknázását. Cserkút és Kővágószőlős talán szerencsésebb helyzetben van, a Babás szerkövek látványa ide csábítja a környéken szállást keresőket. Bakonya és Kővágótöttös valamivel elzártabb zsáktelepülés, a legutóbbi időkig a turista-útvonalak is elkerülték őket.
A páratlan botanikai és geológiai értékek miatt jó ideje éve járom a környéket Bakonyától Cserkútig (annak idején megkérdeztem a bakonyaiakat, hogy merre mentek régen Töttösre). Néhány éve a Bányász-emlékút is összeköti ezeket a falvakat, idén pedig már a Bakonyától Eszékig vezető Baranya Zöldút jelzéseit is láthatjuk.
A Pécsről 10 órakor induló busszal érkeztünk Bakonyára. Élményszámba megy az út vonalvezetése, a busz bemegy Cserkútra, Szőlősre, Töttösre, aztán kanyargós hegyi úton, a Tóvári Akna, a volt V-ös üzem és a Bakonyai Erdészház érintésével ér a Bakonyai templomhoz. Itt várt bennünket Szemerédi Károlyné, aki elmesélte a templom történetét. A 13. sz.-i építményt a 18. században átépítették. Az 1972-74 közötti restaurálás alkalmával eredeti románkori ablakok és freskórészeltek kerültek elő. A kő szenteltvíztartó a 13. században készült.
A Helytörténeti múzeum helyiségeit Vörös Vince unkája nyitotta ki. A múzeumban emlékszobát rendeztek be Vörös Vince tiszteletére, aki 1945-48 között Magyar Parasztszövetség főtitkári tisztét látta el. Tagja volt az 1944-ben alakult Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, annak jegyzőjeként tevékenykedett. A rendszerváltás után 1990-94-ig volt parlamenti képviselő, s betöltötte az Országgyűlés alelnöki tisztét is.
A múzeum helytörténeti gyűjteménye elsősorban használati tárgyakat, kortörténeti dokumentumokat mutat be. Helyet kaptak a beás cigányok tradicionális mesterségeikre, illetve kultúrájukra jellemzőek tárgyak is.
Meglepetésként ért bennünket, amikor a helyiek megmutatták az önkormányzat mellett kialakított Ökoturisztikai Központot. A 2014. augusztus 24-én átadott építmény szociális helyiséget (mosdó, étkező), bemutatótermet és nyíltszíni tűzhelyet tartalmaz. A létesítmény a határon átvezető Baranya Zöldút indulóállomása.
A kimerítő Bakonyai program után a Baranya Zöldút útvonalát követve indultunk Kővágótöttös felé. A Bicsérdi vízfolyás völgyén átkelve hamarosan feltűnt a Töttösi templomtorony. A buszfordulóhoz érve egy érdekes intézményt találtunk. A mindenre gondoló helybeliek nem csak Községházát, hanem alatta Községi Pincét is működtetnek. Vélhetően az önkormányzati ügyfélszolgálathoz igazodik a nyitvatartási idő, hétvégén sajnos zárva volt.
A 12. századi műemlék templomban Istenes György várt bennünket. Az épületet többször is átalakították. 1780-ban az addig középkori stílusjegyeket viselő templomot a pécsi káptalan a korabeli igényeknek megfelelően átépítette. Ekkor készült a kórus is, ahova 1871-ben került a legkorábbi Angster-orgonák egyike (Opusz 4!). Az 1980-1983 között végzett restaurálás során a déli falon kibontottak egy középkori ablaknyílást, egy másik középkori ablaknyílás helyét pedig jelezték. A déli bejáratot a középkori formára állították vissza. A középkorból megmaradt keresztelő kutat a szentély közelébe, a szenteltvíztartókat a bejáratok mellé helyezték el. Az újszerű templombelső a 2000-2004 közötti felújítás eredménye.
A templom mellett található a 2005. pünkösd vasárnapján felavatott a Bányász Emlékmű. Innen a Tanító-forrás vízfolyását követve értünk a szépen kialakított játszótérre, ott fogyasztottuk el az ebédünket. A völgyet a Hideg-kút vízfolyása mellett hagytuk el, majd a keresztnél északnak fordulva kimentünk a falu fölötti rétre. Megcsodáltuk az ilyenkor is nyíló virágokat és gombákat, majd keresztezve a Hetvehelyre vezető műutat, a Golgota épületei mellett leereszkedtünk a Kővágószőlősi horgásztóhoz. Rövid pihenő után a faluközpont felé folytattuk az utat, a 14:30-as pécsi járathoz igazodva értünk a buszfordulóba.
Képek, szöveg: Jónás István túravezető