Négy kis falu húzódik meg a Jakab-hegy védelmében, Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőlős és Cserkút. Sok hasonlóságot találunk a falvak életében, ősidőktől fogva lakott helyek, Árpád-kori templomokkal. Évszázadok óta az erdő- és szőlőművelés valamint a kőfejtés biztosította a lakosság megélhetését. A vörös homokkő szinte minden porta építésénél, díszítésénél megjelenik, vonzza a tekintetét az ide látogatóknak. A múlt század második felében az uránbányászat biztosított az átlagosnál magasabb jövedelmet az itt élőknek.
Az uránbányák bezárása után új lehetőségeket kellett keresnie a lakosságnak a megélhetéshez. A gyönyörű természeti környezet, Pécs közelsége szinte kínálja a turizmus kiaknázását. Cserkút és Kővágószőlős talán szerencsésebb helyzetben van, a Babás szerkövek látványa ide csábítja a környéken szállást keresőket. Bakonya és Kővágótöttös valamivel elzártabb zsáktelepülés, a legutóbbi időkig a turista-útvonalak is elkerülték őket.
A páratlan botanikai és geológiai értékek miatt jó ideje éve járom a környéket Bakonyától Cserkútig (annak idején megkérdeztem a bakonyaiakat, hogy merre mentek régen Töttösre). Néhány éve a Bányász-emlékút is összeköti ezeket a falvakat, idén pedig már a Bakonyától Eszékig vezető Baranya Zöldút jelzéseit is láthatjuk.
A Pécsről 10 órakor induló busszal érkeztünk Bakonyára. Élményszámba megy az út vonalvezetése, a busz bemegy Cserkútra, Szőlősre, Töttösre, aztán kanyargós hegyi úton, a Tóvári Akna, a volt V-ös üzem és a Bakonyai Erdészház érintésével ér a Bakonyai templomhoz. Itt várt bennünket Szemerédi Károlyné, aki elmesélte a templom történetét. A 13. sz.-i építményt a 18. században átépítették. Az 1972-74 közötti restaurálás alkalmával eredeti románkori ablakok és freskórészeltek kerültek elő. A kő szenteltvíztartó a 13. században készült.
A Helytörténeti múzeum helyiségeit Vörös Vince unkája nyitotta ki. A múzeumban emlékszobát rendeztek be Vörös Vince tiszteletére, aki 1945-48 között Magyar Parasztszövetség főtitkári tisztét látta el. Tagja volt az 1944-ben alakult Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, annak jegyzőjeként tevékenykedett. A rendszerváltás után 1990-94-ig volt parlamenti képviselő, s betöltötte az Országgyűlés alelnöki tisztét is.
A múzeum helytörténeti gyűjteménye elsősorban használati tárgyakat, kortörténeti dokumentumokat mutat be. Helyet kaptak a beás cigányok tradicionális mesterségeikre, illetve kultúrájukra jellemzőek tárgyak is.
Meglepetésként ért bennünket, amikor a helyiek megmutatták az önkormányzat mellett kialakított Ökoturisztikai Központot. A 2014. augusztus 24-én átadott építmény szociális helyiséget (mosdó, étkező), bemutatótermet és nyíltszíni tűzhelyet tartalmaz. A létesítmény a határon átvezető Baranya Zöldút indulóállomása.
A kimerítő Bakonyai program után a Baranya Zöldút útvonalát követve indultunk Kővágótöttös felé. A Bicsérdi vízfolyás völgyén átkelve hamarosan feltűnt a Töttösi templomtorony. A buszfordulóhoz érve egy érdekes intézményt találtunk. A mindenre gondoló helybeliek nem csak Községházát, hanem alatta Községi Pincét is működtetnek. Vélhetően az önkormányzati ügyfélszolgálathoz igazodik a nyitvatartási idő, hétvégén sajnos zárva volt.
A 12. századi műemlék templomban Istenes György várt bennünket. Az épületet többször is átalakították. 1780-ban az addig középkori stílusjegyeket viselő templomot a pécsi káptalan a korabeli igényeknek megfelelően átépítette. Ekkor készült a kórus is, ahova 1871-ben került a legkorábbi Angster-orgonák egyike (Opusz 4!). Az 1980-1983 között végzett restaurálás során a déli falon kibontottak egy középkori ablaknyílást, egy másik középkori ablaknyílás helyét pedig jelezték. A déli bejáratot a középkori formára állították vissza. A középkorból megmaradt keresztelő kutat a szentély közelébe, a szenteltvíztartókat a bejáratok mellé helyezték el. Az újszerű templombelső a 2000-2004 közötti felújítás eredménye.
A templom mellett található a 2005. pünkösd vasárnapján felavatott a Bányász Emlékmű. Innen a Tanító-forrás vízfolyását követve értünk a szépen kialakított játszótérre, ott fogyasztottuk el az ebédünket. A völgyet a Hideg-kút vízfolyása mellett hagytuk el, majd a keresztnél északnak fordulva kimentünk a falu fölötti rétre. Megcsodáltuk az ilyenkor is nyíló virágokat és gombákat, majd keresztezve a Hetvehelyre vezető műutat, a Golgota épületei mellett leereszkedtünk a Kővágószőlősi horgásztóhoz. Rövid pihenő után a faluközpont felé folytattuk az utat, a 14:30-as pécsi járathoz igazodva értünk a buszfordulóba.
Képek, szöveg: Jónás István túravezető