A felvezetés közben is készítettem egy pár képet. Aki futott és nem ért rá körülnézni, érdemes belenézni. Nagyon szép őszi képeket sikerült lencsevégre kapni. A képek itt.
A felvezetés közben is készítettem egy pár képet. Aki futott és nem ért rá körülnézni, érdemes belenézni. Nagyon szép őszi képeket sikerült lencsevégre kapni. A képek itt.
Egy igen érdekes és többszörösen legnek tekinthető hosszú hétvégével zárult a 2014. évi BAJNOKI szezon.
Eleve kuriózum, hogy 4 OB van egyetlen hétvégén, amiből kettő ráadásul normáltávú pályákon zajlik. Másrészt először került megrendezésre a sprint váltó OB. Harmad sorban pedig az időjárás változékonyságát már csak a verseny szabályok módosítgatása múlta felül.
Ahogy azt előzetesen már jeleztem október 23-án este az éjszakai OB nyitotta a sort. Érdekes módon ez a verseny régebben tavaszi program volt, azonban az utóbbi években átkerült a hideg őszi időszakra. Most éppen szerencsések voltak az indulók és a csapadékot legalább megúszták, miközben itthon egész éjjel esett az eső. A Répáshutai terep nappal sem egy leányálom, mivel meredek hegyoldalak és dzsuvás növényzet jellemzi és az utóbbi években egyre inkább gyakorlattá vált, hogy a laza éjszakai úton bóklászás helyett gyakorlatilag nappali normáltávú OB nehézségű pályákat tűznek ki.
Ennek megfelelően a szokásos 300 fő körüli mezőny nevezett, amiből kb. 90 % az elit és 10 % a lelkes amatőr. Miután ez volt az idei évi utolsó egyéni OB, ezért az összetett egyéni bajnokság is eldőlt egyben. Sajnos Varga Gyuri nem tudott indulni, ezért az összetett elsőséget Bogdány Miksi vitte el a 75-ös kategóriában, azonban szorosan mögötte Gyuri lett a második, amihez ezúton is gratulálok. (Arról nem beszélve, hogy minden egyéni versenyen dobogós volt idén, ahol elindult.) Három fős kis csapatunk Nagy Balázs erkölcsi támogatásával küzdötte végig az éjszakát.
N50-ben a Normáltávú döntő első 10 helyezettjéből 9-en indultak és Ajkai Adrinak sikerült újabb skalpot begyűjtve a Bacsó Piroska előtt végezve a 8. helyet elcsípni. A Rácz Robi is kitett magáért és 14 perces km átlaggal teljesítette a 6km/200m szintes pályát. Az est fénypontját pedig Rácz Eszti teljesítménye jelentette, aki a tavalyi 4. helyezés után megszerezte élete – és a szakosztály női - első egyéni OB érmét. (GRATULA a 3. helyezéshez). A teljesítményének értékét növeli, hogy az N35-ös mezőnyt 36 perccel indították az azonos pályát futó utolsó F55-ös versenyző után, így a mostanság betelepülő barna medvén kívül mással nem igen találkozhattak az erdőben.
Másnap hárman csatlakoztunk a társasághoz, így két 135-ös vegyes váltót tudtunk kiállítani a sprint váltó OB-n. Egész úton az lelkesített, hogy miközben itthon már több mint 10 órát esett az eső, addig a Robiék, hideg, de mégis száraz időben várnak minket. Ez a lelkesedésünk, egészen Borsod határáig tartott, amikor is hívtak, hogy ne siessünk, mert már eleredt az eső. Igy a csak nekünk kinyitott külön kollégiumi szállás megtekintésével kezdtük az ismerkedést, ahol nagyon kellemes hőmérséklet várt minket.
Úgy tűnik, hogy a rendezők még soha nem voltak Nógrád nagydíjon, ezért teljesen megrettentek a váltók számától és hol 3 percenkét próbálták bezsúfolni a váltókat, hol 60-70 perces szünetet tartottak a rajtoltatásban, hogy ne legyen túlzsúfolt a terep. Igy sikerült összehozni, hogy a hosszú szünet után 3 kategóriát is 3 percenként próbáltak elrajtoltatni, ami oda vezetett, hogy az utolsónak rajtoló kategóriánk már megcsúszott és 1 perccel később rajtolt a kelleténél, bár ezt az SI-ben már elfelejtették átvezetni. Ezért elég vontatottan zajlott a verseny, bár ezen a napon még a széles, sík rajthelyet használták a tömegrajthoz. A terep klasszikus lakótelepi rész volt, több kisebb zöldterülettel, bmx pályával tarkítva, illetve a hosszú egyhangú utcákat mesterséges lezárásokkal próbálták meg feldobni. Igy alakult, hogy sprint versenyen 800 m-es átmenettel kezdődött a táv, ami azonban arra tökéletesen jó volt, hogy a 44 csapat szépen elnyúljon egymástól mire odaért. Robival sikerült teljesen azonos pályát kifognunk, azonban annyira meglepett, hogy az elején nem lépett el tőlem és többször is találkoztunk a pálya közben, hogy teljesen megfeledkeztem róla, hogy esetleg egyeztessük néha a következő pontot. A második helyen kötelezően a lányoknak kellett futni, ahol a Zsuzsi és az Eszti küzdött meg egymással, majd a Tóth Jancsi és a Nagy Balázs közt dőlt el végleg a verseny. Sikerült a várakozásaimon felül teljesíteni, mert a legnépesebb, 44 csapatos kategóriában az „A” csapatunk 16, míg a „B” csapat 22 helyen végzett. Ráadásul az „A” csapat egyben a legjobb Baranyai váltó is volt.
A verseny rendezés legjei közt eddig még nem említettem, hogy Balázs komám négy nap alatt négyszer állhatott sorba a jelentkezésnél, mert fizetni lehetett egyszerre, de a rajtszámokat átvenni nem. Vagy éppen zseniális módon majdnem minden versenyzőnek egyedi pályát készítettek, ezért számomra rejtély, hogy mitől voltak egyenértékűek a pályák. De ha igaz a rendezők állítása, hogy a szövetség jóváhagyta, hogy lehessen minősítést szerezni, akkor Eszti 83,02-vel én pedig 74,8-vel tudtam javítani a pontátlagomat. (bár ezt a Petróczi Ádám még nem erősítette meg)
A magunkhoz képest sikeres 135-ös szereplés ellenére jövőre érdemes átgondolni, hogy indítsunk 165-ös, vagy 195-ös csapatot, mert ezekben a kategóriákban még a pontszerző helyek közelébe is odaérhetünk.
Szombaton a Csapat Bajnoksággal folytatódott a sorozat. A rendezés talán legnagyobb pozitívuma, hogy minden nap ugyanabban a kellemes városi parkban volt a verseny központ, ahonnan az erdei terepek is villámgyorsan elérhetők voltak. Ezen a napon már gyönyörű napsütéses időjárásban lehetett versenyezni. Bár utólag, a pályák ismeretében már azt gondolom, hogy szerencsés voltam, hogy ezen a napon nem jutott hely. A versenyterep az éjszakai versenyhez hasonló meredek, dzsuvás részen került kijelölésre. Már a rajtba menet is 10 %-os emelkedőt kellett leküzdenie a mezőnynek. A kuriózumnak szánt ligetes rész is elég erősen dzsuvásra sikeredett. A terep adottságait jól jelzi, hogy az F125-ös mezőnyben Dénes Zoli 61 perces győztes idejéhez képest a 2. Marton Jani 77, az 5. Vinicz 85 percet tudott menni.
A F145-ös csapatunk első futója Rácz Robi volt, aki ezen a kemény terepen alig 11 percet kapott a győztestől és 7-et a másodiktól, amivel a 7. helyen érkezett a célba. (Ez 88,84 pontos fantasztikus eredmény, ha a pálya variációk nem kavarnak be)
A folytatásban Tóth Jancsi és Nagy Balázs egyformán 34 percet kapott a győztestől és összességében a legjobb Baranyai csapatként a 15. helyen végeztek.
A lányok a pontszerzés reményében ismét bevállalták az N105-ös pályák teljesítését, ami majdhogynem nehezebb volt az F145-ösnél. Itt a lányok fantasztikusan teljesítettek. Adri fantasztikus futással elsőként ért be a csapatból és a 10 pontos Henrich Piroskától alig 2 percet kapva a győztes BEAC futóját is megelőzve a 2. helyen érkezett be. Sajnos a BEAC és a ZTC első két pályát futó versenyzője semmit nem hibázott, így Őket nem volt esély megfogni, azonban Adri beérkezését követően kezdődött a számolgatás, hiszen Zsuzsi 6 perccel a Rostás Anikó előtt, míg az Eszti a 10 perccel a Balogh Odett után ment ki. Zsuzsi ugyan hibázott, de így is az Anikó előtt ért be és közvetlenül utána Eszti is megjelent a befutó ponton, így már biztossá vált, hogy a Kalocsai befutóktól függetlenül ismét dobogón végzett a csapat. Ráadásul a BEAC-cal szembeni 20 %-os hátrány kimondottan kiemelkedő teljesítmény!!!
Vasárnap már egy kissé fásultan, de a rövid, pörgősnek tűnő pályákat elnézve lelkesen érkeztünk az Egyesületi Váltóhoz. Itt már rendkívül erős csapatok (F170-ben a 22 induló csapatból18-ban volt 90 pont feletti versenyző és csak 6-ban volt legalább egy 80 pont alatti versenyző) indultak, ezért előzetesen csak a pálya élvezete volt a cél.
A rendezők természetesen ezen a napon is beújítottak a szabályokba. A sprint váltóval ellentétben érdekes módon most már olyannyira nem féltek a torlódásoktól, hogy az összes váltót 3 percenkénti közökkel igyekeztek „kitoloncolni”. Ráadásul a széles, sík terep helyett, a 2-3 egyszerre befutó versenyzőre tervezett kordonba helyezték el a váltó térképeket, így 30 cm-es hely jutott egy versenyzőnek a térkép mellett, ahonnan ráadásul 90 fokos szögben kellett elrajtolni. Másrészt pedig három különböző szabály alapján kellett a futási sorrendet összeállítani, amit mint kiderült, legkevésbé a rajtoltató személyzet ismert.
Sajnos a Keszüi Tóth család első futóként rögtön lebetlizett mindkét kategóriában. A fiuknál én rajtoltam elsőként és mint kiderült a mi kategóriánk még gond nélkül el is rajtolt, mert volt elég eszünk, hogy rögtön átbújjunk a kifutó sávba ezáltal megúszva a lökdösődést. Azonban a dzsuvában sikerült 5 m-rel elmenni a második pont mellett, ami rögtön 4 perc pluszt eredményezett, ami után már lelkes gyaloglóra váltottam a hupli gyűjtögetésben, azonban a 10-es pontra még igy is sikerült 3 percet összeszedni. Ez után a 12-es pontra elrendelt dzsuvagolás során bejött egy nem jelzett út, így megpróbáltam délre lekúszni a térképről, amit a Tóth Mariann még meg tudott akadályozni, azonban ezt követően Kelet felé már sikerrel jártam, ami újabb 10 perces többletet eredményezett. Ez után már egy gyors, jól futható erdei, majd városi panelkerülgető szakasz következett. Igy 50 környéke helyett alig 70 percet sikerült száguldani a 4 km-es gyerek pályán. Zsuzsikámnak a térképről ugyan nem sikerült lemenni, de hasonló pályán 67 percet sikerült összegyűjteni néhány keveréssel, illetve biztonsági útvonal választással.
A fiuknál ez csak egy helyet jelentett végül, azonban a lányoknál ennek már pontokban mérhető következménye lett. A fiuknál Balázs velem azonos időt futva megtartotta a 20. helyet, majd a Jancsi az első hosszú pályán felhozta a váltót a 17. helyre, míg a Robi a csapat legjobb idejét futva végül a 18. helyre hozta be a váltót, mert a Halaj Laci sajnos még nála is jobbat futott. Ezzel gyakorlatilag az alap célt teljesítettük.
A lányoknál az Adri ismét nagyot futott és az 1-es pályát futók közül a 6. helyen ért be, megelőzve a Nusit és a Tóth Mariannt is, amivel összetettben a 8. helyre hozta fel a váltót, majd Eszti befutóként a 2-es pályát futók között 5. helyen jött be, úgy hogy a Boros Annát, Kiss Teodórát és a Lovas Ágit is maga mögé utasította, ráadásul a kis körben megőrizte a Mátyás Ildivel szemben meglévő 5-6 méteres előnyét is. (Ezzel 83,83 ponttal az idei évi legjobb rangsorpontját futotta meg)
Igy a Tóth Mariann-Lovas Ági-Mátyás Ildi PVM-es váltót 6 mp-cel megelőzve lett 8. a váltó, azonban csak 2 perccel maradt le a pontot érő 6. helyen végzett HSP-től.
Összességében elmondható, hogy a tervezett pont mennyiséget sikerült begyűjteni, azonban a helyezések tekintetében a realitásokon felül sikerült teljesíteni.
GRATULÁLOK MINDENKINEK!
Tóth Zsolt
Eredmények:
Éjszakai OB: végeredmény részidős végeredmény
Rövidtávú Váltó OB: végeredmény térkép
Csapatbajnokság: végeredmény térkép
Egyesületi Váltó OB: végeredmény térkép
Az utolsó selejtezővel rendezett normál távú OB került megrendezésre Zsanán a hétvégén. Gyönyörű szép napsütéses időjárásban volt részünk mind a két napon. Ahogy az a Maccabi rendezésből előre várható volt, jól szervezett, technikailag viszonylag egyszerű, viszont rendkívül gyors, jól futható terepen lebonyolított versenyben volt részünk. A normál táv ellenére több, mint 950 versenyző nevezett, minek következtében a fiuknál minden kategóriában nagy létszámú mezőnyök voltak, így az "A" döntőbe kerülés is komoly versenyt teremtett. A lányoknál mindenki az "A" döntőbe kvalifikált, azonban a fiuknál csak Nagy Balázsnak sikerült ezt elérni. Az F45-ös mezőny erősségét jól mutatja, hogy több 10-en pontos versenyző is a "B" döntőbe tudott kvalifikálni és még a "C" döntőbe is 20-on pontos versenyzők is futottak. Sajnos a Robinak nem jött ki a lépés, ezért a "B" döntőbe tudott csak bejutni. Nekem pedig a két hete tartó megfázásom miatt sajnos több időm ment el a takony törölgetéssel, mint a tájékozódással, ezért szintén a "B" döntőbe kerültem.
A vasárnapi döntőben Varga Gyuri az eddigi kiváló teljesítményét követve megszerezte az ezüst érmet és ismét dobogón végzett. Adri a kategóriájában és a szakosztályban is egyedüliként jobb időt futott a döntőben, mint a selejtezőn, amivel a 10. helyet sikerül elérni és 84 ponttal az idei évi legmagasabb rangsorpontját is megfutotta, amivel a lányok közt másodikként az átlaga is átlépte a 80 pontot. Sajnos a másik három leányzónak már a pálya elején elkövetett hiba megpecsételte a sorsukat és a mezőny második felében végeztek, bár ha ez nincs akkor a Zsuzsi még pontszerző helyre is befuthatott volna. Laci bácsi a 16., míg Balázs a jónak mondható 21. helyen végzett. Robi és én közel azonos koreográfiát futottunk be. Azaz a pálya elején átmeneteket nyertünk, a pálya közepén még összetettben is vezettünk, de aztán a végére elfáradtunk és lecsúsztunk a "B" döntő dobogójáról. Bár a Robi még így is több 10-en pontos versenyzőt megelőzött és 80 pont feletti rangsorpontot ért el.
Összességében meg kell állapítani, hogy sajnos a gyors, de hosszú pályák általában kifogtak rajtunk.
Tóth Zsolt
Eredmények: selejtező részidős
A Magyar Természetjáró Szövetség az elmúlt hétvégén rendezte meg Visegrádon a Pilisi Parkerdő Zrt. Mogyoró-hegyi táborában az első Túravezetők és Jelzésfestők Országos Találkozóját.
Megyénket két fő képviselte ( Tóth Klára és Nagy Balázs) a találkozón ahol a jelzésfestési- és az oktatási rendszer fejlesztéséről valamint a turistautak karbantartásáról tartottak informális tanácskozást.
Tájékoztatást kaptunk a kék kör ( az országos kék túra) fejlesztéséről és a hamarosan elkészülő, a jelzéseket érintő teljes átfestéséről is.
A hivatalos tájékoztatások után kötetlen beszélgetéseken beszéltük meg a két téma aktuális problémáit. A nap zárásaként a tábor résztvevőivel meglátogattuk a közelben lévő Zsitvay kilátót ( Nagy-Villám hegyen ) . A másnap reggeli táborzárás után még egy rövid program erejéig ismerkedtünk Visegrád nevezetességeivel.
Szöveg, képek: Nagy Balázs