Az elmúlt hétvégén MÁNFA térségében, a Meleg-mány térképen került megrendezésre az egyetlen idei Baranyai rendezésű OB hétvége. Amely rendkívül jól sikerült, mert a levelező listán egyetlen negatív megjegyzés sem jelent meg. Bár a selejtező térképek még nem kerültek fel a Route gadgetre.
Ezért szeretném megköszönni MINDENKINEK a rendezés során végzett munkáját!
A rendezés miatt többen nem tudtak elindulni (Kónya Tamás, Nagy Balázs, Rácz Robi, Tihanyi Laci, Tóth Zsolt), azonban így is 9 egyéni és két váltó indításával rendkívül sikeresen vettünk részt a versenyen.
Az előző évi diákolimpia jégveréses felhőszakadása után gyanakodva figyeltük az időjárást, de ezúttal a jó isten is a pártunkra állt és kellemes futó időt biztosított a mezőny számára, az esténkénti szemerkélő eső inkább csak javított a verseny feltételeken.
Tarján Ágnes képei
A szombati középtávú selejtezőben érintett versenyzők 100 %-ban vették az akadályt és mindannyian „A” döntőbe kvalifikálták magukat. Ortmann Jancsi a fiuk közül elsőként 80 pont fölé jutva F55-ben „komoly nyulakat” megelőzve éppen csak lecsúszott a csoport dobogójáról, ugyanakkor Angster Gabi rendkívül takarékos módszerrel, idei második legjobb pontját futva csoport 12-dikként biztosította a helyét a fináléban. A lányok is rendesen kitettek magukért. Pfeiffer Zsuzsi 8. helyen kvalifikált a nyikhaj 40-esek közt, Ajkai Adri idei első 80 pont feletti teljesítményével 14. helyen zárta a selejtezőt, míg Rácz Eszti is közel 80 pontot teljesítve 13-ként biztosította a helyét a döntőben. Bodó Laci pedig a rendezés mellett még egy nyílt pályát is lefutott.
A délutáni döntő kissé késői rajtja pont az élmezőnyt érintette kellemetlenül, mivel az utolsó fél órában rajtolók már szürkületben voltak kénytelenek versenyezni. Azonban mindez nem befolyásolta Gyuri bácsi teljesítményét, aki magabiztos versenyzéssel Dezsőt 3, Miksit 6 perccel utasította maga mögé és immár idei második győzelmét aratta, amivel nagy valószínűséggel az éves összetett bajnoki címét is megalapozta!!
A lányoknál hárman: Adri, Kátya és Zsuzsi a 10. helyen végeztek. Ráadásul a rossz látási viszonyok ellenére Zsuzsi idén először teljesítette túl a 90 pontot, míg Adri élete messze legjobbját teljesítette az elért 89,52 pontjával, amivel Esztit 5 századdal megelőzve a második legjobb pontátlagot mondhatja a magáénak a szakosztályban. Ortmann Jancsi a döntőben is 70 pont felett teljesítve a 13., Tarján Ági és Rácz Eszti pedig egyaránt a 14. helyet szerezte meg, míg Angster Gábor 19. lett. Eszti ezzel elmondhatja magáról, hogy már „csak” 70 feletti pontjai számítanak be a minősítésbe.
A vasárnapi váltó a terep legmélyebb pontjáról indulva, kemény fizikai igénybevétel mellett igazi jutalomjátékká vált a két csapatunk számára. Először a lányok rajtoltak a hagyományainknak megfelelően N105-ben. Zsuzsi altatós taktikája bevált, mivel a jó fotózhatóság érdekében már az első kanyarban messze maga elé utasította a mezőnyt, így megakadályozta, hogy bárki is ragadni tudjon rá. Azonban ezt követően a rajtbólya után már megtartotta az addig szerzett 1 perces hátrányát az OSC mögött és a PVM-et messze megelőzve negyedik helyen adta át a staféta botot Adrinak. Aki a kategóriában korelnökként kibulizta magának a két leghosszabb pályát futó versenyző közül az egyik helyet. Azonban még így is megőrizte a 4. helyet, amit aztán Eszti egy nagy száguldással véglegesített is.
A fiuk 185-ben 5 perccel indultak a lányok után, azonban Angster Gabi az első futók közül egyedüliként 100 m-rel többet futva már a lányokat is megelőzve - alig 2 perccel a Boros Zoli mögött - a 4. helyen adta át a staféta botot Gyuri bácsinak. Aki a 65-ös fiataloktól alig elmaradva nyargalt végig a pályán és indította útnak Ortmann Jancsit. A HSE most már hagyományosnak mondható hibás térkép fogását követően Jancsi nagy száguldásba kezdett és 6 percet adott a végső győztes HBS 3. futójának. Igy a futamgyőztes Spiegl Janitól alig néhány másodperccel elmaradva a 4. helyre hozta be a váltónkat! A csapat teljesítményét jól mutatja, hogy a győztestől alig 7, a bronzérmestől pedig csak három perccel maradt el, miközben az 5. Sparinak 13, a 6. PVM-nek pedig 14 percet adtak a legények.
A csapat legsikeresebb tagja VARGA GYÖRGY, aki a fölényes egyéni győzelme után vasárnapi pontszerző fiú csapatnak is oszlopos tagja volt a zömmel 55-65 év közötti mezőnyben, ezzel a 12 pontunkból 10-ben oroszlánrészt vállalt. Azonban mindenkit dicséret illet a hétvégi kiemelkedő teljesítményéért!
MINDEZ AZT JELENTI, HOGY A MEGSZERZETT 12 ponttal, már 25 pontunk van a tavalyi egész éves 31 ponttal szemben. A POEÜ a Törekvéssel és a Veszprémmel HOLTVERSENYBEN a 19. helyen áll a ranglistán megelőzve olyan nagy klubokat, mint a SMAFC, a KALOCSA, vagy éppen a SZEGED!!!!
GRATULÁLOK!!!
Tóth Zsolt
Június első szombatján olyan úticélt kerestünk, ahol a túra végén lemoshatjuk az út porát. Nagymáté gyönyörű környéke jó választásnak bizonyult, a Zselicben nyáron mindig van por, és a Magyarhertelendi fürdő is közel van ide. Így aztán megalapoztuk a Zselici triatlon túraversenyt, első alkalommal, 30 oC-os melegben egy kis könnyítéssel.
Kerékpár helyett most autóval mentünk Bakócára. Elosztva a kerekeket, kinek biciklire, kinek monociklire való jutott, csak Keke (Keresztes Józsi) különcködött, egy defekt után a pótkereket is igénybe vette, és triciklin fejezte be a túrát.
A templom mellet, az egykori zárda udvarán álló Lourdes-i barlangkápolna megtekintésével kezdtük a napot. Az épületben most könyvtár működik. Nem először járunk erre, Fehér Imréné könyvtáros már ismerősként fogadott bennünket, és büszkén mutatta meg birodalmát. A templom mögött bújik meg a szebb napokat látott Majláth-kastély, a szocialista érában még gyermekotthonként funkcionált, mostanra a természet vette birtokba az impozáns épületet.
A Majláthok birtokán kapott segédtiszti állást Fekete István író, aki a bakócai belgyógyász főorvos lányát vette feleségül.
A faluból az író műveit idéző tanösvény-táblák vezetnek fel Nagymátéra. Ezen indultunk el, aztán a letértünk a frissítő vizű Éger-kút felé, hogy a Szágyi halastavaknál tartsuk egy kis pihenőt. A nyugalmat és szépséget árasztó tóból a hattyú sem hiányozhat. A műúton visszakanyarodtunk Nagymáté felé, aztán az erdő hűvösében leküzdve a kaptatót, hamarosan felértünk a vadászházhoz. A megérdemelt pihenő után megcsodáltuk a füvészkert fenyőóriásait, aztán a tanösvény mentén visszamentünk Bakócára. Technikai gondok adódtak útközben, mások ilyenkor feladták a versenyt, műszaki stábunk azonban sikeresen kezelte problémát.
A strandhoz közeledve meglepődtünk, hogy milyen sokan teljesítették a triatlont, egészen műútig álltak a parkoló kísérőkocsik. Pedig útközben csak egy fiatal párral találkoztunk, akik Abaligetre igyekeztek a kék-túra útvonalán. A fürdőben aztán minden rendben volt, a meleg vizet sikeresen kombináltuk a hideg sörrel. A lángosra várva konstatáltuk, hogy mennyire elmaradott a Magyar Egészségügy. A lángossütő már sikeresen kombinálta fizetős szolgáltatást a várólistával. Az egészségügyben még választani kell: vagy ez, vagy az. De ahogy kedves barátom mondta, nincs az az idő, ami egyszer el ne jönne.
Szöveg, képek: Jónás István
Arató Csongor barátomtól kaptam ezt a képet! Milyen jó volna tudni mikor készült és kik vannak rajta.
Elkélne egy kis segítség!