A hét végére terveztem egy bazsarozé túrát a Nagymezőre, de más elfoglaltságom miatt ez most nem jön össze. Tegnap délután egy gyors körbejáráson megnéztem, hogy mi újság arrafelé. A bazsarózsa itt már elnyílóban van, de sok más van helyette. Ennyi majomkosbort még nem láttam errefelé. Ha tehetitek, nézzetek ki a hétvégén. Talán lesz vezető is csapatból.
Kinyíltak az erdei szellőrózsák, az erdei gyöngyköles szemet vonzó kék színben pompázik.
Az elhagyott tanya mellett idén is vannak bíboros kosborok, a Nagymezőn előbújt a tavaly megtalált tarka-kosbor család is, mindenfelé kéklik az atracél. Az egyik bokorban a kardos madársisak is kinyílott, a kisfészkű hangyabogáncs bimbóin már nyalakodnak a hangyák. A bokrok mellett mindenhol ott vannak a szebbnél szebb majomkosborok, ennyi fehéret, amennyi itt van, még nem láttam egyszerre. Azért van más is, pacsirtafű, agárkosbor, ezüstös hölgymál és bazsarózsát is lehet még látni. A hét végén talán több lesz a hegyi lenből és a lila ökörfarkkóróból is.
Felmentem a szép kilátást nyújtó erdősarokig, ott mindig sok bíboros kosbor van. Most is volt, az egyik különös sötét színével vonta magára a figyelmet. Az erdőszélén egy ritkaság, a fogaslevelű bükköny virágzik, a fák között egy fehér madársisakot is találtam. Ennyi fért bele 2,5 órába. Ráadáskánt feltankoltam a Szilárd Lacinál a bazsarozéból, az is fogyóban van.
Az a megtiszteltetés ért, hogy az elmúlt hétvégén a MTBO (mountain bike orientering, tájkerékpár ) világkupa magyarországi fordulóján (Várgesztesen) részt vehettem a rendezők munkájában. Pécsről Ambrus Sanyival (PVM) ketten, a verseny ( 4 fős ) informatikus csapatában dolgoztunk. Feladatunk az eredmények értékelése és ezeknek mindenféle rendszeren keresztüli közvetítése.
Folyamatosan ( élőben ) ment a rengeteg adat egy kivetítőre, egy honlapra és a helyszíni wifis rendszerre. Mindez három napon keresztül hibátlanul! Az erdőben telepített rádiós pontokról is folyamatosan jöttek az információk és egy GPS-es rendszerrel még azt is láttuk ( a verseny alatt csak a rendezők) , hogy éppen ki hol tart.
Maga a verseny számomra teljesen új volt , én még tájékozódókat biciklin soha nem láttam.
Térképükhasonló a tájfutókéhoz, talán egy kicsit kevesebb rajta az információ ill az utak erősen ki vannak emelve.
A három nap alatt ( normáltáv, középtáv és váltó) napi két ( időben elkülönített) verseny zajlott , délelőttönként a világkupa fordulók, délutánonként pedig a "fakó" ahol a tájfutásban is megszokott kategóriák szerint a 10 évestől a 75 évesig kerékpároztak és keresték a pontokat az erdőben. Maga a verseny kategóriánkénti tömegrajttal indult ( minden nap ).
A versenyzők felveszik a térképüket, elszaladnak a bicikliig és irány az erdő.
A mezőny kb 350 főből állt és mint a képek is mutatják igen elszánt a mezőny. Minden nap volt eső így a feladat nem is volt olyan nagyon egyszerű.
A 8:48-as vonattal indultunk Hetvehelyre. Reggel még borongós volt az idő, nem is lett volna jó korábban indulni. Kevesen voltunk, négyen vágtunk neki a Sás-völgynek, anyák napján más elfoglaltságok kerültek előre. Akik még nem jártak erre, azoknak sok érdekességet tartogat a Sás-völgy. Már az út elején feltűnt a gólyaorrfélék legszebbike, a mindenfelé virító fodros gólyaorr. Megkerültük a Sásvölgyi vendégház előtti hangulatos tavacskát, megnéztük a sárga árvacsalánnal benőtt patakpart túloldalán dagonyázó mangalicákat. A rétet fekete nadálytő és vörös acsalapu díszíti, térdig vizesek lettünk, mire átértünk a Cigány forráshoz. A völgy a Hetvehelyi cigányokról nevezetes, egy emlékmű áll a hajdani cigánysor helyén. Hiteles leírás erről az alábbi helyen található.
Az elhanyagolt erdészházból varázsolták 2010-ben a Mókus suli erdei iskola és Erdő háza létesítményeit. Ott jártunkkor is lakták a szellemesen kialakított kilátóval és impozáns kültéri ebédlővel rendelkező házat. Továbbhaladva megismerkedtünk az érdeslevelűek családjába tartozó ebnyelvűfűvel, majd a völgy végén, az erdőbe érve megcsodáltuk a szebbnél szebb, hatalmasra nőtt bíboros kosborokat. Lemértük a legnagyobbat, 76,5 centi magas volt.
A völgyet elhagyva Petőcpusztára értünk. Valamikor a Víganvár csárda várta itt a vendégeket. A hajdani kistelepülés temetője mellett elhaladva az uránbánya IV-es légaknájának a helyére értünk. A bánya bezárása után az összes épületet ledózerolták, csak a harangláb maradt meg. Egy jelzetlen úton indultunk tovább a Jakabhegy felé. Az erdő alját most a mindenfelé virágzó medvehagyma díszíti. A Zsongorkő szikláin a Heuffel-törpezanót sárgállik. A levegő párás volt, a Villányi hegyeket sem láttuk. A szél is fújt, visszamentünk a padokhoz ebédelni. Itt és a kolostor környékén már egyre több kirándulóval találkoztunk.
A Remeterét felé indultunk le a hegyről. A medvehagymával elvegyülve sokféle növény pompázik mindenfelé. Tavasz van, virágzik a hatalmasra nőtt gyapjas boglárka, az ugyancsak sárga borbálafű a lila virágú foltos árvacsalánnal, a többinél magasabbra növő halványlila hagymás fogasír, a sárga árvacsalán, a fehér virágú olasz müge, a kéklő indás ínfű. Aztán megint a medvehagyma magában, erdei gyöngykölessel, hagymás fogasír, a Cinke tanyához vezető nyiladékban borbálafű, lejjebb olocsán csillaghúr kínálja magát a fotózáshoz. A Remeterét után változik a növényzet, itt a Mecseki teafűként ismert nagyvirágú méhfű, a bimbózó nagyezerjófű és a lila ökörfarkkóró mellett a mediterrán klímát kedvelő orchideánk, a majomkosbor pompázik.
Ezzel a 22 kilométer hosszú az anyák-napjai virágkavalkáddal köszöntünk minden édesanyát!
Ez a hétvége elsősorban a 90 éves Tájékozódási futó sportág születéséről és a diákolimpiai selejtezőről szólt!
Lelkesebb sporttársaink pénteken a Kaposvári sprint bajnoksággal kezdték a hétvégét.
A TESCO melletti parkban került megrendezésre a verseny, ahol Rácz Katinka élete első N10-es versenyén vett részt. Így egyesületünk legnépesebb versenyző családjává léptetve elő Ráczékat, akik immár ismét elmondhatják, hogy a szakosztály legfiatalabb versenyzőit jegyzik, mindkét nemben.
Katinka alig 2 perccel lemaradva második helyezést szerzett, míg Matyi komám csupán 4 mp-cel maradt le a dobogóról. Így mindketten sikeresen teljesítették a diákolimpiai felkészülést.
Az N35-ös lányoknál Eszti alig másfél percet kapva a Schmal Kingától lett második, ami 75 pont feletti minősítést is hozott.
Az F50-es fiuknál Balázs utolsónak rajtolva megrettentette a mezőnyt, ezért a Kóger-Virág páros jobbnak látta feladni a versenyt és Csongor is inkább udvariasan maga elé engedte. Így a dobogó 1. és 2. helyét is POEÜ-s versenyző szerezte meg. Laci bácsi pedig 6. helyen ért célba a 65-ös fiuknál.
Szombaton Bólyban került megrendezésre a diákolimpia és a Ripszám Henrik emlékverseny, a Stanci által készített vadonatúj térképen. Az előzetes várakozásaimmal ellentétben a térkép a megyei egyik legjobb városi terepét takarja és a délutáni váltó pályák több alternatív útvonalat is tartalmaztak.
A nap legfontosabb híre, hogy a POEÜ-s gyerekek (Rácz Matyi, Rácz Katinka, Ortmann András és Tóth Péter) mindannyian kvalifikálták magukat az országos döntőbe!
Ugyanakkor Matyi második, míg Katinka 3. lett a Baranyai selejtezőben.
Katinka mellett Kónya Tamás is sikeresen mutatkozott be a sprint terepen és a Csongor nyomdokait követve 2. helyen végzett nyíltban a Nagy Miki mögött.
Az N35 és N45 azonos pályán versenyzett, így a HOB-nál is erősebb pontátlag alakult ki. Zsuzsi Turcsán Zsókát is megelőzve lett 2. N45-ben, míg Rácz Eszti 3. és Adri 5. lett a 35-ös kategóriában.
N55-ben pedig Kátya szerzett 2. helyet, ráadásul úgy, hogy 7 átmenetben megverte a Mező Évit. Sajnos itt a Tarján Ági megsérült, ezért nem tudta befejezni a versenyt. Neki mielőbbi javulást kívánunk.
A fiuknál Varga Gyuri ismét s 10 évvel fiatalabbak közt szerzett 3. helyezést, ráadásul úgy, hogy a sokáig vezető Nagy Lajost is megelőzte. Igy elsőként szerzett minősítést a szakosztályban.
Az F55-ös mezőnyben Ortmann Jancsi távollétében Nagy Balázs és Angster Gábor vitézkedett, akik a Kürti Pistit is megelőzve teljesítették a másodosztályú szintet. Ráadásul Balázs megnyerte a befutót is.
F45-ben Robi derékfájdalmai miatt nem tudott teljes értékű teljesítményt nyújtani, sajnos Nekem sikerült több szarvas hiba után a befutó pontot még ki is hagyni. Csongi viszont 10 percen belüli km átlaggal végzett az 5. helyen.
A délutáni váltóban Matyi az Abaligetiekkel közös váltóban indulva, csapata legjobb idejét futva a 4. helyre hozta be a váltót, alig 18 mp hátránnyal a dobogótól.
A felnőtteknél csak egy nemektől független mix kategória volt, ahol indult egy Vonyó-Topán-Vinicz trió, akiknek az eredménye nem érdemel méltatást, mivel galád módon végig száguldották a pályát. Mögöttük azonban már változatos verseny alakult ki.
Csongi első futóként a délelőtti eredményét is überelve Turcsán Zsókát és a három másik POEÜ-s váltót is megelőzve 4. helyen váltott. A második körben Turcsán Jani visszaelőzött, azonban Balázs az Abaligeti váltót beelőzve ismét a 4. helyen hozta váltót és tovább növelte az előnyt a szakosztályi házi versenyben.
Befutó emberként Werner Peti a Kaposváriakat megelőzve (Schmal Kinga-Tubi-Kovács Feri) behozta a 2. helyre a PVSK váltóját. Azonban Rácz Eszti megőrízte a 4. helyet, amivel a szakosztályi házi bajnokság első helyét is begyűjtötte.
Közben kiderült, hogy Angsterék mégsem igazoltak kellő körültekintéssel mert Hegedűs Ábel kidiszkózta a Gáborral és Kátyával felálló triót. A Pfeiffer-Ajkai-Tóth váltóban egyedűl Adri tudott javítani a délelőtti eredményén, így az abszolút 6. helyet megszerezve végeztünk a házi bajnokság második helyén.
Míg Rácz Robi délutánra bemelegedve, csak Antal Mikitől kikapva a 2.500 m-es pályán hozta be az abszolút 10. és a házi bajnokság 3. helyére a Kónya-Varga-Rácz triót.
